Japán: A belső helyzet XIX B.

A beavatkozás a nyugati hatalmak a japán belügyeibe bonyolult politikai helyzetet. A kormány tehetetlen volt, mielőtt a fenyegető gyarmati rabszolgasorba az ország, és annak kapituláció, hogy a nyugati hatalmak okozott elégedetlenséget a tömegek, köztük a részét a szamuráj. Volt ellenzék a feudális elit, forduljon csere a Tokugava sógunátus, más fajta feudális hatalom.

Folyamatos felkelés a parasztok és a városi szegények, aláásva az alapjait feudális szabályt. Annak ellenére, hogy a spontán, szétszórt parasztfelkelések voltak végén a Tokugava időszakban meghaladta a harc csökkentésére irányuló feudális adók, egyre inkább egyfajta politikai harcot a meglévő rendszert.

Ugyanakkor Japánban, szemben az európai országok idején még nem jelent meg a burzsoázia forradalmi erő, amely képes vezetni a paraszti mozgalom, hogy végezzen a politikai forradalom. Polgárok a város szorosan kapcsolódik a sógun és a daimyo, nagymértékben függ őket, ami miatt hosszabb elkülönítése az országot a külföldi piacokon.

Lényegében ez volt bűntársa a feudális kizsákmányolás a parasztok, ezért ezek szemben a feudális rendszer, arra törekedett, hogy kompromisszumot a hűbérurak, kész volt összeegyeztetni a feudális hatalom, figyelemmel néhány kormányzati reformokat. Ennek értelmében mozgás megdönteni a sógun kormány kezében volt a reformista szárnya a szolgáltatás nemesség, a helyi kereskedők és virágzó paraszti tetejét, és kidolgozott jegyében a helyreállítás a császári hatalom, bitorolta a hazai Tokugava. Japán: A belső helyzet XIX V ....

Január 3, 1868 az ellenzéki szamuráj, támaszkodva a fegyveres erők és fejedelemségek segítségével a legmagasabb méltóságok a bíróság, Iwakura, megragadta a császári palotában Kiotóban és nevében a kiskorú, a császár kiadott egy rendeletet a megdöntése a sógun Keiko és a hatalomátvétel a kezében a császár.

Először is, a felkelők kellett dönteni a kérdést, a bővítés a társadalmi bázisa, ami az egység erősítése a politikai hatalom. E célból még a polgárháború idején, hirdették az alapelveket az új kormány formájában birodalmi pyatistateynoy esküt. Ez adta ünnepélyes ígéretet, hogy hozzon létre a képviselő-testületet, és dönteni minden kérdésben az állami tömeg vita, hogy megerősítse a pénzügyi rendszert, javítja a nép jólétét, hogy megszüntet elavult törvények és ártalmas gyakorlatok a múlt, a tudás megszerzésére a világon.

Japán: A belső helyzet XIX B.