Japán a forradalom után

A 70-es évek közepén az igazi hatalom az ország kezében összpontosul a bürokraták szamuráj eredetű. A legaktívabb része a szamuráj a forradalom után csatlakoztak az új aggregát. Meiji kormány örökölte sok középkori hagyományok, kaszt, militarista szellem, és így tovább. D. az volt a fő cél a lehető leghamarabb, hogy megszüntesse a gazdasági és katonai elmaradottság Japánban. E cél elérése érdekében, a kormány megkezdte az útját a protekcionizmus, áll a kapitalista termelési mód felülről a szlogen: „gazdag ország, és egy erős hadsereg?”.

A politikai, támogatása az ipari termelés, a kormány hivatkozott a kereskedelmi házak -. „Mitsui”, „Sumi-Tomo”, „Konoike” és mások, valamint a vállalkozó üzletemberek a szamuráj, ami így egy lenyűgöző réteg kiváltságos burzsoázia kapcsolatos kormányzati később megalkotta a híres japán aggályokat - dzayba-tsu.

Az ilyen gazdaságpolitika egészének hozzájárult a gyors fejlődés az országban, de ugyanakkor ez egyre komoly terhet ró a vállára a hátrányos helyzetű városi és vidéki burzsoázia vezette az elszegényedés és tönkre a fő tömege a parasztság, a korlátozott vásárlóerő a hazai piacon, fejlesztéséhez szükséges az ipar. Japán a forradalom után ...

Az egyetlen módja, hogy megoldja ezt az ellentmondást, a Meiji kormány látta a végrehajtását a külföldi terjeszkedés, hogy az értékesítés és a nyersanyagok piacán. Ilyen fejlődési pálya szükséges erőket. Létrehozására, a kormány volt kiadások egyharmadát az összes bevétel. Annak érdekében, hogy a nemzeti egység ilyen körülmények között az uralkodó elit volt a célja kivetése a kultusz a császár, növelve annak presztízse, a propaganda berendezés állapotának Japán kizárólagosság, a sovinizmus és militarizmus.

Ugyanakkor, a polgári átalakulás, a eltörlése feudális korlátozások eredményeként a forradalom kedvező feltételeket teremtett a kapitalizmus fejlődése alulról.

A falu átalakulás eredményeként a földreform, az új földesurak és gazdag parasztok teljes földbirtokosok és az adófizetők vezette őket, hogy ne csak, hogy vegyenek részt a mezőgazdaságban, hanem befektetni bevételek helyi háziipar, a kereskedelem és az uzsora, és így tovább. D. A kormány azonban nem támogatja az ilyen a kapitalizmus fejlődése alulról, attól tartva, hogy ez aláásná a félfeudális viszonyok az országban, az anyagi alapot.

Japán a forradalom után