Az ipari társadalom jellemzői (röviden)

Az ipari társadalom klasszikus jellege azt sugallja, hogy a gépgyártás fejlődésének és a tömeges munka szervezésének új formáinak megjelenése eredményeként jön létre. Történelmileg ez a szakasz összhangban volt Nyugat-Európa társadalmi helyzetével az 1800-as és 1960-as években.

Általános jellemzők

Az ipari társadalom általánosan elismert jellemzője számos alapvető jellemzőt tartalmaz. Mi az? Először is, az ipari társadalom egy fejlett iparágon alapul. Van benne egy munkamegosztás, amely növeli a termelékenységet. Fontos szempont a verseny. Anélkül, hogy egy ipari társadalom jellemzője hiányos lenne.

A kapitalizmus arra a tényre vezet, hogy a merész és vállalkozó kedvű emberek vállalkozói tevékenysége aktívan növekszik. Ugyanakkor fejlődik a civil társadalom, valamint az állami irányítási rendszer. Hatékonyabbá és nehezebbé válik. Az ipari társadalom nem képzelhető el a modern kommunikációs eszközök, az urbanizált városok és az átlagos polgár életminősége miatt.

Technológiafejlesztés

Az ipari társadalom bármely jellemzője, röviden, olyan jelenséget tartalmaz, mint az ipari forradalom. Ő engedélyezte Nagy-Britanniának, hogy legyen az első az emberi történelemben, hogy ne álljon agrár országnak. Amikor a gazdaság nem a növények termesztésére, hanem egy új iparágra támaszkodik, megjelenik az ipari társadalom első kanyarulatai.

Ugyanakkor a munkaerőforrások jelentős újraelosztása van. A munkaerő elhagyja a mezőgazdaságot és a gyárakba kerül. A mezőgazdasági ágazatban az állam 15% -a marad. A városi lakosság növekedése szintén hozzájárul a kereskedelem újjáélesztéséhez.

A termelésben a fő tényező a vállalkozói tevékenység. E jelenség jelenlétében az ipari társadalomra jellemző. Röviden, ezt a kapcsolatot először Joseph Schumpeter osztrák és amerikai közgazdász írta le. Ezen az úton a társadalom egy bizonyos ponton tudományos és technológiai forradalmat tapasztal. Ezután kezdődik a posztindusztriális időszak, amely már megfelel a jelennek.

Szabad Társaság

Az iparosodás megindulásával együtt a társadalom társadalmilag mobiltá válik. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy elpusztítsák a középkori és az agrárgazdaság hagyományos rendjében létező keretet. Az államban a birtokok közötti határok homályosak. Bennük a kaszt eltűnik. Más szavakkal, az emberek gazdagodhatnak és sikeresek lehetnek diligenciájuk és készségeik miatt, anélkül, hogy saját eredetükre tekintene.

Az ipari társadalom jellemzője jelentős gazdasági növekedés, amely a magasan képzett szakemberek számának növekedésével magyarázható. Először is vannak olyan technikusok és tudósok, akik meghatározzák az ország jövőjét. Ezt a rendeletet technokráciának vagy a technológia erejének is nevezik. A kereskedők, a reklámszakemberek és a társadalmi struktúrában különleges pozíciót elfoglaló emberek egyre fontosabbá válnak.

A nemzeti államok összehajtása

A tudósok úgy döntöttek, hogy az ipari társadalom főbb jellemzői, hogy az ipari és technológiai struktúra dominál az élet minden területén a kultúrától a gazdaságig. Az urbanizációval és a társadalmi rétegződés változásával együtt a közös államok köré épülő nemzeti államok kialakulása zajlik. Emellett az etnizmus egyedülálló kultúrája nagy szerepet játszik ebben a folyamatban.

A középkori agrár társadalomban a nemzeti tényező nem volt annyira jelentős. A tizennegyedik század katolikus királyságaiban sokkal fontosabb volt egy feudális udvarhoz tartozás. Még a hadsereg is létezett a bérlet elvén. És csak a XIX. Században alakult ki az állami fegyveres haderőbe való felvétel elve.

demográfia

A demográfiai helyzet változik. Mi az ipari társadalom jellemzője? A változás jelei egy átlagos családban a születési arány csökkenéséhez vannak kötve. Az emberek több időt fordítanak saját oktatásukra, a normák az utódok elérhetőségét tekintve változóak. Mindez befolyásolja a gyermekek számát az egyik klasszikus "társadalomban".

De ugyanakkor csökken a halálozási arány is. Ez a gyógyszerfejlesztésnek köszönhető. Az orvosok és a gyógyszerek szolgáltatásai egyre szélesebb körben hozzáférhetővé válnak. A várható élettartam növekszik. A népesség öregkorban meghal, mint ifjúságban (például betegségekből vagy háborúkból).

Fogyasztói Társaság

Az ipari korszakban az emberek gazdagodása fogyasztói társadalom kialakulásához vezetett . A tagok munkájának legfőbb motivációja a vásárlás és vásárlás vágya, amennyire csak lehetséges. Új értékrend alakult ki, amely az anyagi jólét fontosságára épül.

A kifejezést a német szociológus, Erich Fromm mutatta be. Ebben a kontextusban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy csökkentse a munkanap hosszát, növelve a szabadidő arányát, és elhomályosítva az osztályok közötti határokat. Ez egy ipari társadalom jellemzője. A táblázat az emberi fejlődés e periódusának főbb jellemzőit mutatja be.

Tömegkultúra

Az ipari társadalom klasszikus jellege az élet szférájában az, hogy a fogyasztás mindegyikben nő. A termelés a szabványokra összpontosít, amely meghatározza az úgynevezett tömegkultúrát. Ez a jelenség az ipari társadalom egyik legfényesebb jele.

Mi az? A tömegtenyészet a fogyasztói társadalom alapvető pszichológiai attitűdjeit formálja az ipari korban. A művészet mindenki számára hozzáférhetővé válik. Kívánatos vagy nem szándékosan előmozdítja bizonyos viselkedési normákat. Divatnak vagy életmódnak nevezhetők. Nyugaton a tömegkultúra virágzását a kereskedelmi tevékenység és a show-üzlet létrehozása kísérte.

John Galbraith elmélete

Az ipari társadalmat alaposan megvizsgálták a XX. Század számos tudósa. Az egyik kiemelkedő közgazdász ebben a sorozatban John Galbraith. Számos alapvető törvényt alátámasztott, amelyek segítik az ipari társadalom jellemzőinek megfogalmazását. Az ő elmélete legalább 7 tartalma alapvetőnek bizonyult az új gazdasági iskolák és korunk trendjei szempontjából.

Galbraith úgy vélte, hogy az ipari társadalom fejlődése nemcsak a kapitalizmus kialakulásához vezetett, hanem a monopóliumok létrehozásához is. A nagyvállalatok a szabad piac gazdasági helyzetében gazdagodnak és elnyelik a versenytársakat. Ők irányítják a termelést, a kereskedelmet, a tőkét és a fejlődést a tudomány és a technológia területén.

Az állam gazdasági szerepének erősítése

A 20. század elején az ipari társadalom egyik fontos jellemzője, John Galbraith elmélet szerint, hogy egy olyan országban, ahol ilyen kölcsönös kapcsolódási rendszer létezik, az állam intenzívebbé teszi a beavatkozást a gazdaságban. Ezt megelőzően a középkor agráriumában a hatóságok egyszerűen nem rendelkeztek erőforrásokkal ahhoz, hogy radikálisan befolyásolják a piacot. Egy ipari társadalomban a helyzet teljesen megfordul.

A közgazdász saját módján megjegyezte a technológia fejlődését egy új korszakban. Ezzel a kifejezéssel a szisztematizált új tudást alkalmazta a termelésben. A tudományos és technológiai forradalom igényei arra vezetnek, hogy a vállalatok és az állam győzedelmeskedik a gazdaságban. Ez annak köszönhető, hogy az egyedülálló tudományos termelési folyamatok tulajdonosai.

Ugyanakkor Galbraith úgy vélte, hogy az ipari kapitalizmus alatt a kapitalisták maguk is elvesztették korábbi befolyását. Most a pénz rendelkezésre állása nem jelentett hatalmat és fontosságot. A tulajdonosok helyett a tudományos és műszaki szakemberek élen járnak, ami új modern találmányokat és termelési módszereket kínál. Ez egy ipari társadalom jellemzője. Galbraith terve szerint a korábbi munkásosztály erõsödik e körülmények között. A proletárok és a kapitalisták közötti súlyos kapcsolatok a technikai haladás és a diplomások jövedelmének kiegyenlítése miatt elmaradnak.