Péter regionális reformja 1. Milyen célból Péter vállalja a regionális reformokat?

Az a kérdés, hogy Peter miért vállalta a regionális reformot, a hazai politikai és külpolitikai helyzeten belül kell megfontolni, amely hazánkban a 18. század elején alakult ki. Az előző század végén a mélyreható államigazgatási reformok előfeltételeit vázolták fel. A végső lendület a magatartásukra az északi háború volt, amelynek szükséglete arra késztette az első császárt, hogy tegye meg a megfelelő változtatásokat az ország belső struktúrájában.

A régi irányítási rendszer visszaesése

Annak érdekében, hogy megértsük a Pályát, amelyre a regionális reformot vállaltuk, az előző évszázadban létező ellenőrzési rendszer jellemzésére kell törekednünk. A moszkvai fejedelemséget hagyományosan a megyék vezette, amelyeket a központból küldött voevoda vezetett. Ennek a rendszernek azonban volt egy komoly hátránya, nevezetesen a központ és a helyi területek közötti állandó kapcsolat hiánya.

A század végére ez az irányítási elv elavult. Az új uralkodónak szüksége volt egy új és hatékony bürokratikus készülékre, amely folyamatosan az ő irányítása alatt áll, és gyorsan végrehajtja az összes parancsot.

Katonai szükségletek

A katonai műveletek lebonyolításának eszközei és az állandó kiadások magyarázzák azt a célt, amellyel Péter vállalja a regionális reformot. A császárnak állandó jövedelemre volt szüksége a hadsereg ellátásához, munkásokhoz és időbeni munkaerő-felvételi készletekhez. A régi vezérlőrendszer már nem felel meg ezeknek az új követelményeknek. Oroszország háborút indított egy fejlett európai országgal, és a győzelemért új adminisztratív rendszert kellett újjáépíteni.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez a cári reform, mint minden más átalakulás, kezdetben kizárólag gyakorlati okokból készült, elsősorban azért, mert szükség van a hadsereg és a flotta élelmezésre. A háború sikeres befejezése után azonban az uralkodó azzal foglalkozott, hogyan lehet az új rendszert a békeidőhöz igazítani.

Az első szakasz

Annak érdekében, hogy megértsük azt a célt, amelyre Péter elkötelezte magát a regionális reformon, röviden szükséges feltüntetni a reformok végrehajtásának két fő időszakát. Ezek közül az elsőt 1708-1715 évre kondicionálhatjuk. Ez volt a Svédországgal való összecsapás magasságának ideje, amikor a cárnak állandó adóztatásra volt szüksége, a feladatok megfelelő elvégzésére és a hadsereg időben történő toborzására. Ezért a reform ebben a szakaszban (ha ezt mondhatnám) militarizálódott. Az uralkodó nem ment bele az adminisztratív igazgatás részleteibe, és csak nyolc országra osztotta az egész országot, és egy idő után tíz tartományra, akiket a kormányzók vezetett.

Mivel ezekben az években háború volt, ezek a pozíciók a katonai osztály képviselőihez tartoztak. A kormányzókat elsősorban azzal bízták meg, hogy a kincstárnak időben adózási bevételeket biztosítsanak, a munkaerő-felvételi készleteket nyomon kövessék, és a hadsereg és a haditengerészet szükségleteit a dolgozó emberekkel biztosítsák. A polgári közigazgatás és az emberek jóléte kérdései nem tartoztak a felelősségi körébe. A tanácsadó testületek, a Landratok voltak, akik hivatalosan függetlenek voltak, és helyi nemesektől kellett megválasztani őket, de a katonai helyzethez képest teljesen alárendelték a kormányzót, tagjai pedig a szenátus jóváhagyásával.

A második szakasz

A XVIII. Század első felének birodalmának államigazgatási rendszerének tanulmányozása során különös figyelmet kell fordítani arra a kérdésre, hogy Peter 1 miért vállalt regionális reformot, mivel e szempont vizsgálata lehetővé teszi a cári reformpolitikájának és az általa létrehozott új irányítási rendszer sajátosságainak megértését. Fent említettük, hogy a reformot először a katonai szükségletek szolgálatára tervezték, de amikor a kampány véget ért, a császár javította az általa létrehozott rendszert.

Számos rendeletében 1718 és 1719 között a tartományok tartományokba és a tartományokba kerülnek. A tartományok vezetői voevodok voltak, akik ténylegesen függetlenek voltak a kormányzótól, és a katonai funkciók mellett (a biztonság, a toborzási készletek ellenőrzése) az emberek igényeit is meg kellett őrizniük: javítaniuk kell a kereskedelmet, hozzá kell járulniuk a manufaktúrák megalapításához és fejlesztéséhez. Így a Peter 1 regionális reformja fontos szerepet játszott az ország adminisztratív rendszerének modernizálásában.