Mi a dialektika és mi a formája?

Mi a dialektika? Régen arra használjuk, hogy olyan koncepcióként kezeljük, amely közvetíti a sokféleség egységét, és tükrözi a létezés alapelveit. Azonban nem történt meg azonnal. A dialektika történelmi formái az ókortól kezdve léteztek. Platón ötleteit, Arisztotelész kategóriáit, a középkori skolasztizmus univerzumát, Kant jelenségeit és nouménjait, végül a Hegel elveit - mindegyikük valamilyen mértékben illeszkedik ennek a meghatározásnak, vagy tartalmazza az elemeit.

Mi a dialektika és hogyan hozták létre a kategóriákat?

A dialektika kategóriái tükrözik azt a lényeges feltételt, amelyből a világ képét alkotják. Ezek univerzális jelek, amelyek nem bizonyos fajta létezésre jellemzőek, hanem az egész világegyetem számára. Ezeken a kategóriákon keresztül megérthetjük az univerzumot, annak életét és fejlődését, legalábbis, hogyan képzeljük el mindezt. Az emberi gondolkodás ezen formái a filozófia fejlődésének bizonyos fázisaiban alakulnak ki. Ehhez fejlesztettek bizonyos előfeltételeket - szocio-kulturális, történelmi és szellemi. Mielőtt megválaszolná a dialektika kérdését, az emberek először megpróbálták kideríteni, hogy milyen idő, tér, mozgás, anyag jelent. Vagyis a kifejezések kifejezésére jöttek, amelyeket nagyon általános fogalmak írtak le. Az első dialektikában nagyon naív formában létezett. Ezután - vallási fogalmak és filozófiai törvények formájában. A tudás új kategóriái voltak, amelyek a nyelvben tükröződtek. Ezek az absztrakt koncepciók kialakulásának keretei lettek. Ezek közül a filozófiai gondolat egyértelműen kifejezett kifejezéseket hozott létre, amelyek korábban csak spontán módon fejeződtek ki, és nem értettek világosan.

Mi a dialektika és főbb jellemzői

A dialektika leírja az univerzum általános elveit és viszonyait. Kategóriái az egyetemes gondolkodási formák, a tudás és a forma összekapcsolása, az ontológia és az episztemológia. Alapvető fogalmak is, amelyek a leginkább koncentrált formában fejezik ki a világegyetem legfontosabb kapcsolatait. Ezek a gondolkodási folyamat legstabilabb alapelvei. Ezek a kategóriák csoportosulnak, mint például a tégla, amelyből a kép épül: egy - univerzális, hasonlóság - különbség, mennyiségi - minőség, egyszerű - komplex, rész - egész, véges - végtelen. Olyan univerzális definíciókat is tartalmaznak, mint a jelenség és a lényeg, az ok a hatás, a szükséges - lehetséges és így tovább. A dialektika tehát logika is, amely Arisztotelész érvelése szerint valóban tükrözi a világban meglévő kapcsolatokat. Tanulmányozza a gondolkodás kategorikus összetételét, episztemológiai funkcióit és történeti elemzését. Azt is vizsgálja a tudás kialakulásának alapelveit és törvényeit, az átmeneteket az egyik rendszerről a másikra, valamint a benne rejlő ellentmondásokat. A modern nyugati filozófiában mind a dialektikát, mind annak alternatíváit felismerik egy módszernek. Ilyen például a Kuhn Tudományos forradalmak szerkezete című könyvében. Ezenkívül a dialektika eredeti formái is vannak, például a frankfurti iskola filozófiája (Habermas és Horkmeier). Ez ellenzi az egyetemes módszer két fajtáját. A felvilágosodás dialektikájáról beszélünk, amelyről a gondolkodók szerint a hegelizmus, a marxizmus és a másik - alakult. Ez utóbbiak úgy vélik, hogy az a dominancia és a hatalom problémáitól mentes módszer.