A fikció olvasása a középső csoportban és annak célja

Az óvodai fejlesztési tevékenységek különösen fontos szerepet játszanak azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülők különféle okokból nem képesek otthoni óvodások számára rendszeres képzést szervezni. Az ilyen családok nagy reményeket kapnak az oktatók, és nem véletlenül. A tanár kötelessége nemcsak, hogy képes legyen biztosítani a gyermek biztonságos óvodai tartózkodását, hanem személyes és lelki fejlődését is, és arról, hogyan halad előre az iskolai felkészülés során.

Minden tevékenység sikerének kulcsa egy professzionális és tudatos megközelítés. A tanárnak nemcsak szenvedélyesnek kell lennie a leckékkel kapcsolatban, hanem tisztában kell lennie a céljukkal. A fikció olvasása nagyszerű lehetőségeket kínál a gyermekekkel való kommunikációhoz, és különböző feladatok megoldását is magában foglalja. Ez a cikk az óvodás gyermekek prózai és költői szövegek olvasásának célját vizsgálja különböző pedagógiai feladatok szempontjából.

Cél irányítása

Az embernek élete során különféle forrásokból kell tapasztalatokat szereznie, és a különböző műfajok szövegei távol tartják az utolsó szerepet. Az első lépések ebben az irányban már a szülők által a gyermek életének első éveiben megtörténnek, akkor a fiatalabb csoport dönt a feladatairól. A fikció olvasása különösen akkor szükséges, amikor a gyermek a középső csoportba költözik. Általában, ha ez az időszak gyenge, akkor a jövőben elég nehéz feltölteni.

Ebben az időszakban az olvasás egyik legfontosabb céljai irányulnak. A művek közül a gyerekek megtanulják az élet mindennapjainak hiányát, az emberek életének viszonyait és szakaszát, az egymáshoz viszonyított kötelességeiket.

Az olvasás fontosságát ebben a korban nehéz túlbecsülni. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek élete meglehetősen monoton és gyenge a benyomásokon, egy bizonyos körben. A gyermeknek kevés lehetőségük van az életről szóló korlátozott tudásforrásokból való kilábalásra, és a művészi szövegek nagymértékben kompenzálják ezt. Természetesen e cél elérése nagyobb sikerrel jár, minél inkább a tanár professzionálisabb megközelítést tesz. Meg kell számolnia, hogy milyen figyelmet kell fordítani különös figyelemre, és pontosan mit kell mondania a gyermekek új élettapasztalatáért. Az olvasás elolvasása nélkül azonban az olvasás nem lesz haszontalan, mivel a gyermek kérdéseket tehet fel, amelyekre a válaszokat önállóan keresi.

Az érzelmek fejlődése

Az ember teszi az embert arra, hogy együttérzést szerezzen, megértse és megjósolja valaki más állapotát, képes olvasni egy másik érzelmeit és gondolatait. Bármely illetékes pszichiáter meg fogja erősíteni, hogy ez nem csak magas szavak, hanem a normálisan fejlődő gyermek mutatói. Ezek a képességek szenvednek vagy nem expresszáltak az árvákban, valamint az autizmus spektrum zavarban szenvedő gyermekekben . Az együttérzés hiánya, a súlyosan szegény érzelmi szféra objektíven rendellenes (a szó orvosi értelemben vett megnyilatkozása). Sok gyermek esetében ez a pedagógiai elhanyagolás bizonyítéka.

A gyermekkori olvasás fikciói képesek ezeknek a képességeknek a kifejlesztésére, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a jövőben komplexabb érzelmeket szerezzenek a különböző szintû könyvekbõl.

Oktatási cél

Természetesen a középső csoportban a fikció olvasása kiemelkedő oktatási szerepet játszik. A gyermek megtanulja vagy megerősíti ötleteit a jó, és ami rossz, könnyen és kritikusan érzékeli a viselkedés sztereotípiáit. Ebben a korban a gyerekek jelentősen eltérnek egymástól, attól függően, hogy mely könyveket hozták fel. A fikciót közvetlenül és naiv módon érzékelve az óvodások kipróbálják magukat és életüket a hősök viselkedését illetően. Abban az esetben, ha az óvodában és otthonában eszméket szerez a normális emberi cselekvésekről, akkor felbecsülhetetlen értékű élettapasztalatot kap, amely felkészíti őt az életre a társadalomban.

Nem számít, mennyire primitív és magától értetődő, hogy ezek a pedagógusok a pedagógusnak és a szülőknek tűnhetnek, nem szabad tévesztenünk abba, hogy önmagukban asszimilálják.

Oktatási cél

Az óvoda fiatalabb csoportja nem foglalkozik az oktatási célokkal, a középső csoport a középpontba áll. A fikció olvasása, az önismeretes szórakoztatási funkció mellett, arra kell törekednie, hogy szellemileg fejlessze a gyermeket.

Önmagában a cselekmény felfogása óriási szellemi feladat ezekben a korú kisgyermekeknek. A tanárnak figyelemmel kell kísérnie, hogy a gyerekek miként fogják fel a logikát, és különösen az ok-okozati összefüggéseket.

Abban az esetben, ha a tanár észreveszi az egyes gyermekek képtelenségét, hogy megértsék a szöveg értelmét, akkor ennek az ürügynek kell lennie az okok megértéséhez. Ha ez bizonyos esetekben a pedagógiai elhanyagolásra és a szülők nem kellő figyelmet szentel a gyereknek, más esetekben ez lehet a baba fejlődési sajátosságainak jelzése. Ha egy gyermek, akit a szülők figyelmének és gondozásának köré vesznek, nem képes másokkal ellentétben válaszolni az okai és a hatás összefüggéseire vonatkozó alapkérdések megválaszolására, ez lehet az oka a pszichológusnak.

Minőségi természetbeni ellátás

A fikció olvasása a középső csoportban, mint bármely más korban, minőségi beszédintúciót nyújt (elemzési anyag, beszédminta). Az egyik alapfeltétele a nyelv sikeres fejlesztése és megértése egy gyermek számára, mennyire gazdag egy beszéd, amelyet hallott maga köré és arról, hogy személyesen ő is neki szól.

A hivatásos szerzők szövegei kiváló anyagok a beszédmintákhoz. A gyermek hallja és érzékeli az új szavakat, konstrukciókat, megtanulja megszólítani a beszédet, a bélyegeket és a beszédmintákat asszimilálva, megismeri a különböző stílusokat.

Az oktatóknak és a szülőknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen szavakat nem értenek a gyerekek, és megtanulják, hogyan magyarázzák meg a gyermeküket a hozzáférhető nyelven. Az ilyen beszélgetések során általában hiányosak a gyermekek világnézetei és téves ötletei.

Az olvasás egyik legfontosabb feladata az, hogy megtanítsa a gyermeket, hogy reagáljon ismeretlen szavakra: megkérdezni a jelentésüket, megérteni értelmüket, felismerni és megérteni őket más szövegekben, majd alkalmazni őket beszédükben.

Felkészülés a különböző szintű szövegek észlelésére

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vezető és előkészítő csoport a gyermek előtt áll. Az olvasófikikornak dinamikusan kell felkészülnie az e korban felmerülő feladatokra. Minél idősebb lesz a gyermek, annál komolyabb problémákkal szembesül az oktatásában, annál kézzelfoghatóbbak a mulasztások, amelyek életének kezdeti szakaszaiban következtek be.

Az iskolában az oktatás alapvető módja a szövegen keresztül történő tanulás (a tanár által megfogalmazott vagy a tankönyvben olvasható). Az a képesség, hogy a szöveget önmagában érzékelje, és az a képesség, hogy "mesterségesen" kijavítsa az információt, meglehetősen hosszú és nehéz, meglehetősen ellenállva a gyermeknek.

Ez a képesség érzéketlenül és könnyedén fejlődik azokban a gyerekekben, akik gyermekkoruktól megszokták a művészi szövegeket hallgatni. Sok szülő, aki későn e képesség kialakulásával késik, és elkezdi olvasni a gyerekeket közvetlenül az iskola előtt, vegye figyelembe, hogy a nagy törzsű gyermekek érzékelik a szöveget, vagy szabotálják ezeket a tevékenységeket, vagy csak elaludnak. Ez egészen érthető, mivel meglehetősen nehéz a szokásos módon értelmezni a szöveget. Az irodalom fülének olvasása és észlelése a gyermekkel együtt "növekedni", és nem terjedelmes történetekkel és tankönyvekkel kell kezdeni, hanem rövid versekkel és történetekkel, adaptált tündérmesékkel.

A képzelőerő és a lelki alap

A DOW-ban olvasott fikció természetesen fontos szerepet játszik a képzelet fejlesztésében. Sok szülő - és a nevelők - közös elképzelése ennek a képességnek az opciója. Eközben ez az alapvető (esetleg elsődleges) szellemi és szellemi funkciók egyike. Elég, ha azt mondhatjuk, hogy a képzõképesség és a képzõképesség diagnosztikai kritériuma számos mentális zavar észlelésében, beleértve a klinikai mentális retardációt és az autizmust. A saját fantáziáinak túlzott fejlődése és a másik személy által létrehozott művészeti világra való összpontosítás képtelensége a skizofrénia fejlődésének jele lehet.

Képes elképzelni az absztrakt, önálló gondolkodás fejlődésének garanciáját, a feladatok nem a mintának megfelelő feladatok megoldását, a mindennapi életben felmerülő kérdések megválaszolását és az élet nehézségeit, az új feladatokkal való megbirkózást. A képzelőerő fejlődése lehetővé teszi, hogy egy személy független legyen mind az elemi, mind a spirituális - személyes kapcsolatokban, politikai nézetekben, esztétikai ízekben és vallási meggyőződésekben. A kritikusan gyengén fejlett képzelőerővel rendelkező személy mindig nyilatkozik, tehetetlenség és függőség különbözik egymástól.

A kommunikáció fejlesztése

A szociális készségek és a kommunikációs lehetőségek fejlesztése az egyik legfontosabb oka (természetesen tisztán hazai), hogy miért kell egy gyermeknek óvodába járnia. Az olvasási fikció kiváló lehetőség a kommunikációs készségek fejlesztésére. A leolvasott gyermekekkel folytatott megbeszélés nemcsak hallgatni, hanem megmutatni magukat. Az olvasás egyik jelensége, hogy az olvasás sikeresen megy végbe, az élő és azonnali reakciók áramlása az olvasottakhoz, nagyon eltérő jellegű kérdések. A gyermekek saját maguk által végzett munkájának megvitatása a pedagógus "magas repülése".

A könyv mint a gyermek felnőttekkel vagy más gyermekekkel folytatott beszélgetésének oka a mentális és szellemi fejlődés új szintjére emeli.

Sztereotípiák kialakulása

A középső csoportban a fikció olvasása, különösen a kompetensen szervezett, számos viselkedési sztereotípiát képez. A jövőben szükségszerűen befolyásolják általában a gyermek életét, és különösen az oktatását. Ezek közül a sztereotípiák közül a következők:

1. A könyvek olvasása kötelező és rendes tevékenység.
2. A könyvekben mindig van valami érthetetlen, és ez az eszme érthetetlen, könnyen hozzáférhető módon kell magyarázni.
3. A felnőtt a tudás forrása. (Ez nagyon fontos lesz, még akkor is, ha a jelenlegi óvodás a jövőben egy felnőtt szerepében lesz.)
4. A világ hiányzó tudása a könyvekből tanulható.
5. A könyvekben meg lehet keresni az érzelmek forrását.

A középiskola olvasása nem feltétlenül kell egyszerre megoldani ezeket a feladatokat. A tanár minden alkalommal különböző hangsúlyt készíthet. Így olyan munka, amelynek oktatási célja egyértelműen magában a tartalomban fejeződik ki, különös tekintettel az új szavakra. Ezzel szemben könnyű és lexikálisan hozzáférhető könyv tárgyalható például a karakterek állapotáról. Általában persze az ilyen tanulmányok sikerét a munkák tehetsége, másrészt a tanár szakmaisága és személyes érdekei határozzák meg.